Mi történik az első alkalommal?
FELNŐTTEK ESETÉBEN
Első alkalommal egy úgynevezett első interjú zajlik, melynek során a páciens elmondja, miért is kereste fel a szakembert. A probléma megfelelő összefoglalása már önmagában nehéz feladat, hiszen gyakran nem ismerjük az okokat, csak a „tünetektől” szenvedünk. Az első találkozás végén kirajzolódik a három lehetséges út:
- Pszichés zavar nem áll fenn az első interjú alapján, önismereti munka javasolt.
- Pszichés zavar áll fenn, ami nem komplex, ezért az első alkalommal felmérhető volt. Ennek feltérképezésére és oldására rövid pszichoterápiás konzultáció javasolt.
- Pszichés zavar áll fenn, azonban egy beszélgetés alapján nem lehet pontos diagnózist felállítani. A panaszok súlyosságától és összetettségétől függően további 2-3 ülés indokolt, mely a probléma részletesebb feltérképezése érdekében pszichodiagnosztikai eljárásokat is tartalmaz. A diagnosztikai fázist egy részletes visszajelzés zárja, melyben javaslattétel történik a pszichoterápia megkezdésére, annak menetére, időtartamára. Amennyiben a diagnosztikai fázis alapján az állapot indokolja, a pszichoterápia mellett farmakoterápia megkezdése is szükséges lehet, amit pszichiáter szakorvos tud biztosítani.
A diagnosztikus szakaszban a pszichológus a megfelelő pszichológiai tesztek, kérdőívek segítségével igyekszik feltérképezni a személyiség szerkezetét, pontosítani a probléma mibenlétét. Ezekről a páciens természetesen minden esetben visszajelzést kap. Ha mindkét fél úgy érzi, hogy további támogatás szükséges, elkezdődhet egy terápiás szakasz, ami módszertől függően 10 alkalomtól hónapokig, évekig tartó együttműködésig terjedhet. Ehhez az kell, hogy együtt tűzzék ki a terápiás célt, valamint szóbeli szerződésben rögzítsék a kereteket: a terápia gyakoriságát, hosszát, formáját. A találkozásokra heti, kétheti rendszerességgel kerül sor, egy-egy ülés 50 perces.
GYERMEKEK ESETÉBEN
Először az anya egyedül, vagy az apával közösen jelenik meg a pszichológusnál, megbeszélik, mi a probléma, illetve számba veszik a gyermekkel kapcsolatos egyéb információkat, fejlődéslélektani, illetve anamnesztikus adatokat.
Ezt követi a pszichodiagnosztikai szakasz, mely – problémától függően – 3-5 alkalomból áll. Ezeken a 45-50 perces üléseken a gyermek egyedül van jelen, de természetesen szükség esetén a szülő is jelen lehet. A szakember különböző tesztek alkalmazásával, rajzok segítségével, a gyermek játékából tett megfigyelésekből térképezi fel a gyermek személyiségét és a probléma jellegét. Végül a szülőknek történő visszajelzés után megbeszélik a segítségnyújtás kereteit és módját: szükség van-e terápiára, és ha igen, hány alkalommal, milyen formában, milyen módszerrel történjék az.